KINEK MENNYI SZABADSÁG JÁR?

KINEK MENNYI SZABADSÁG JÁR?

 

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

A munkavállalónak

  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.

 

Pótszabadságok

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a meghatározott életkort betölti.

 

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

 

A gyermek után járó pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak, ha

a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.

 

Olvass további fontos érdekes híreket információkat Könyvelő Budapest Cikkeiben…