2018. július 1-jétől teljesítendő online számlaadat-szolgáltatás

2018. július 1-jétől a belföldi adóalanynak kiállított legalább 100000 forint áthárított adót tartalmazó számlákról online adatot kell szolgáltatni a NAV felé az alábbiak szerint. Az online adatszolgáltatás nem a könyvelő hanem az ÜGYFÉL kötelessége, ezért minden kedves ügyfelünk figyelmesen olvassa át az alábbiakat:

A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról lecsökken 100 000 forint -ra. Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. Továbbá az adatszolgáltatás elválik a bevallástól és a következők szerint teljesítendő:

  • számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból a kiállítás után azonnal, XML formátumban, interneten keresztül továbbítandók a NAV-nak. Felhívjuk a figyelmeteket, hogy amennyiben a számlázó programotok nem rendelkezik online továbbításra alkalmas feltételekkel, úgy szükséges a számlázó program frissítése, esetleg lecserélése. Természetesen új számlázó program beszerzését haladéktalanul jelenteni kell számunkra, hogy a szükséges bejelentést megtegyük a NAV felé.

 

  • nyomtatvány felhasználásával történő számlázás (vagyis kézi számlázás) esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a számla, a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait webes felületen kell rögzíteni. Kézi számla esetében az adatszolgáltatási határidő rövidül akkor, ha a számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Utóbbi esetben az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő. A kézi számlák adatszolgáltatásához szükséges regisztrálni az Online számla rendszerben.

Az adóalany mindaddig használhatja adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázó programját, amíg nem kell adatszolgáltatást teljesítenie, vagyis nem állít ki a számlázó programmal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amiben 100 000 forint vagy azt meghaladó összegű adó van. Az ilyen program használatát a NAV, a tervek szerint nem szankcionálja. Ugyanakkor, hogy az ilyen programot használó adóalanynak is online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége keletkezik az első olyan számla kiállításakor, amelyben egy másik belföldi adóalanyra legalább 100 000 forint adót hárít át. Mulasztási bírsággal járhat, ha ezt a kötelezettséget valaki nem vagy nem megfelelően teljesíti.

 

Forrás: nav.gov.hu

További hasznos információkért kattintson ide

KATÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK TÉNYLEG NEM KELL KÖNYVELŐ?

2013-ban egy új adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén KATA vette kezdetét. Azóta eltelt három évben népszerűsége töretlen, mert való igaz, hogy egyszerűbb és költség hatékonyabb adózási forma bármelyik másik társánál.

 Katásnak nem kell könyvelőAz egyszerűségéből adódóan elterjedt híresztelések miatt felmerült egy kérdés: miszerint KATÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK TÉNYLEG NEM KELL KÖNYVELŐ?  De nézzük csak egy picit részletesebben, hogy mikkel is kell tisztába lennie egy új KATÁS egyéni vállalkozónak?

  • Már az alakulás pillanatában egyrészt értenie kell legalább minimális szinten a számítógéphez és elektronikus igényléshez.  Ez persze piti dolog ahhoz képest, hogy  tisztában kell lenni bizonyos adózási fogalmakkal is. Nem árt pontosan ismerni a következő kifejezéseket: székhely, telephely, főtevékenység. Áfa változatok: alanyi áfa mentes vagy általános szabályok szerinti, pénzforgalmi elszámolás. Továbbá: átalányadózás, főállású kisadózó, magasabb összegű tételes adó és még sok egyéb kérdés. A 26. pontos igénylő nyomtatványból amire a vállalkozónak tudnia kell a pontos választ, mert jórészük később nem módosítható.
  • Ha már az alakuláson túl van a kedves ügyfél és megkapta az érvényes adószámát, akkor azzal is tisztában kell lennie, hogy hány napon belül és hogyan kell bejelentkeznie a hatóságokhoz. Többekközött az iparkamarához, a helyi önkormányzathoz és nem felejtheti el beküldeni a NAV-nak az alakulásról szóló bejelentkező nyomtatványt sem. Valamint pontosan, időben fizetni kell a közterheket, ennél fogva ismerni kell, hogy milyen határidővel és milyen kötelezettségei vannak. Felmerül a kérdés, hogy vajon tudja-e azt, hogy kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia vagy esetleg megúszhatja azt? Tudja, hogy a vállalkozása tartozik-e a statisztikai hivatal felé adatszolgáltatással?
  • Amennyiben a fentiekre IGEN a válasz akkor nézzük csak tovább. Ugye tisztában van vele a vállalkozó, hogy milyen bizonylati rend vonatkozik rá? Vagy akik azt mondták, hogy NEM KELL KATÁSNAK KÖNYVELŐ, azok elsorolták, hogy miként kell nyilvántartást vezetnie és milyen adatokkal? Hogy milyen számlatömböt vásároljon és mik a számla kötelező tartalmi elemei, vagy egészen egyszerűen, hogyan állítsunk ki hibátlanul egy számlát? Ugye azt is tudja, hogy milyen bejelentési kötelezettsége van akkor, ha számlázó programot használ? Persze nem feledkezhetünk el a Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásáról sem… Természetesen ismerni kell a TEÁOR és ÖVTJ szerint, hogy mikor vagyunk kötelesek online pénztárgép használatra, vagy hogy miként úszhatjuk meg a pénztárgép kötelezettséget.
  • Bizonyára aki egyedül indul neki a vállalkozásnak az a fentiekkel mind tisztában van, és nyugodt, hogy minden rendben van, mert több helyen is olvashatta a neten, hogy : “KATÁSNAK NEM KELL KÖNYVELŐ”
  • Ez a kedves (fórumozók által félrevezetett) ügyfél elkezdi a munkát, elkezd azzal foglalkozni amihez ért. Éjt nappallá téve azon fáradozik, hogy kitudja termelni a közterheket, a saját esetleg alkalmazottai bérét. Apropó alkalmazott. Ugye ismeri kellőképpen a Munka törvénykönyvét, a TBj jogszabályokat, a be és kijelentésre vonatkozó szabályokat és a lehetséges jogviszonyok formáit, jellemzőit? Igen? – akkor bátran alkalmazhat munkavállalót mert el tudja végezni a számfejtést. Eltudja készíteni a havi járulékbevallásokat,  és határidőben továbbítani tud mindent az adóhatóság felé.
  • Ha a vállalkozása alatt felmerülnek speciális esetek, mint például közösségen belüli ügyletek, táppénz igénylés, hiteligényléshez jövedelemigazolás kiállítása, cégautó vagy cégtelefon használat akkor pontosan tudja, hogy mi a teendő? Tudja, hogyan kell eljárni, kell-e bevallást beadni és keletkezik-e fizetési kötelezettsége?

KATA könyvelés

  • Tudja, hogy évente értékhatárt kell figyelni, mind a KATA mind az ÁFA szempontjából és adott esetben különadót kell fizetni? Tudja, hogy miként kell bizonyítani, hogy nem áll fenn színlelt munkaszerződés Ön és a megrendelője között? Tudja, hogy 1 millió forint feletti ügyletekről részletes adatszolgáltatást kell benyújtani? Tudja, hogy nem lehet 100.000,- forintot meghaladó köztartozása? Ismeri ÖN a KATA bevallást és a határidejét?
  • Tisztában van vele, hogy ha még sem váltotta be a reményeket a vállalkozása, akkor mit tehet? Hogyan eszközölhet szüneteltetést és meddig tarthat az? Netán tudja, hogy mi a teendő a vállalkozása megszűntetésekor?

Bizonyára adódnak olyan vállalkozók akik a fenti kérdésekkel tisztában vannak, tapasztalattal bírnak és könyvelő segítsége nélkül végzik a munkájukat. Azonban az igazság az, hogy 10-ből legalább 9 ügyfélnek szüksége van könyvelői segítségre, adótanácsadásra. Szükség van egy személyre aki vezeti a nyilvántartásokat, figyelmeztet a változásokra, buktatókra és mindig minden helyzetben megkeresi az ügyfele számára a legkedvezőbb megoldást. A fentiekben a teljesség igénye nélkül, nagyvonalakban bemutattuk, hogy mi mindennel kell tisztában lennie egy kisadózó vállalkozónak. Mindenkinek a saját döntése, hogy egyedül vág-e neki ennek az útnak vagy szakember segítségét kéri,  egy azonban biztos: a NAV ellenőrök nem fogadják el ezt a választ: ” de hiszen a KATÁSNAK NEM KELL KÖNYVELŐ”

Védőital a nyári melegben

A kánikulai hőségben a munkavállalóknak védőitalt kell biztosítani, ha a zárttéri és szabadtéri munkahelyi hőmérséklet a 24 °C korrigált effektív hőmérsékletet meghaladja.

vedoitalA munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani 24 °C felett. Ezt a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet írja elő.

A folyadékveszteséget 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, erre alkalmas az ugyanilyen hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, ha cukortartalma nem több mint 4 súlyszázalék, vagy ha mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőitalt a közegészségügyi követelmények betartásával kell készíteni, tárolni, kiszolgálni.

A védőital a munkavégzéshez szükséges, a munkáltató által kötelezően biztosított ellátás, ezért e juttatások esetén nem merül fel adókötelezettség, vagyis mentesek a személyi jövedelemadó alól.

A munkavállalók számára juttatott gyümölcslé, fagylalt és jégkrém, stb. azonban nem tekinthető védőitalnak, ezért ezek juttatása nem adómentes. Ezek a munkáltatót terhelő adókötelezettséggel adhatóak egyes meghatározott juttatásként. Minden egyéb esetben ezek a juttatások az összevont adóalap részeként válnak adókötelessé.

forrás: nav.gov.hu

A bankkártyás adófizetés szabályai

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó a bankkártya használatával teljesítheti valamennyi, az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét. (bankkártyás adófizetés)

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók kizárólag:

  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő eljárási illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat,
  • bírósági, közigazgatási eljárási illetéket,
  • adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díjat,
  • egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettséget, továbbá
  • amennyiben végrehajtás alatt áll, a végrehajtói letéti számlára történő befizetést

teljesíthetnek bankkártyás adóbefizetés útján.

 

A fentieken túl az állami adó- és vámhatóságnál lehetőség van az árverési vételár, illetve vételár előleg bankkártya használatával történő megfizetésre is.

Bankkártyás adófizetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon, nyitvatartási idő alatt teljesíthet az adózó, az egyébként irányadó illetékességi szabályoktól függetlenül.

A bankkártyás adófizetésre kijelölt ügyfélszolgálatok elérhetőségéről, nyitva tartásáról a NAV ügyfélszolgálat kereső programjának segítségével tájékozódhat az alábbi elérhetőségen:

http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/ugyfelszolgalat_kereso

A bankkártyás adófizetés a napi vásárlásoknál már jól ismert POS terminálokon keresztül történik. A fizetés során az ismert logókat viselő összes bankkártya elfogadott – függetlenül attól, hogy melyik kibocsátótól származik. Elfogadottak tehát például a

adofizetes

 

  • Visa,
  • Visa Electron,
  • American Express,
  • MasterCard,
  • MasterCard Electronic, és
  • Maestro kártyatípusok.

Befizetést teljesíthet a magánszemély saját nevében, továbbá egyéb szervezet, gazdasági társaság a képviselője, illetve meghatalmazott képviselője, meghatalmazottja, pénzügyi képviselője útján, amennyiben képviseleti jogosultságát igazolja.  A képviseleti jogosultság vizsgálata a hatályos jogszabály szerint történik. A bankkártyás befizetésnél a magánszemély nevére szóló kártya használatát illetően képviseletnek, meghatalmazásnak nincs helye.

A bankkártyás adófizetés során a befizetést teljesítő a letéti kartonra történő befizetés, illetőleg az árverési vételár és vételár előleg megfizetésének kivételével nyilatkozatot tesz arról, hogy a bankkártyával megfizetett összeget az állami adó- és vámhatóság mely adónemekre, milyen összegben számolja el. Az állami adó- és vámhatóság az adózó nyilatkozatának figyelembevételével teljesíti a bankkártyával befizetett összeg elszámolását.

A bankkártyás adófizetés költségei az államot terhelik.

Forrás: nav

 

Böngész tovább oldalainkon sok sok érdekes információt találsz

KÉRHETŐ PÓTLÉKMENTES SZJA RÉSZLETFIZETÉS

szja részletfizetésSzja részletfizetés abban az esetben kérhető, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, a személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben teljesíti. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2016. május 20.) jogvesztő, elmulasztása esetén a késedelem igazolására vonatkozó kérelem (továbbiakban: igazolási kérelem24) előterjesztésének nincs helye.

Amennyiben a fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás együttes összege meghaladja a 200 000 forintot, de a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon (1553-170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a 200 000 forintot nem haladja meg, a kedvezményt igénybe veheti.

Figyelem! A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld. Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg.

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének határideje, azaz 2016. május 20. a további részletek esedékessége június 20., július 20, augusztus 22., szeptember 20., október 20.

Amennyiben Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2016. május 20-ától) késedelmi pótlékot számít fel.

Amennyiben a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg, azonban tartozását nem tudja egy összegben vagy az előírt határidőre megfizetni, részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezését kérheti az állami adóhatóságtól.

A fizetési könnyítési kérelem elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az Ön és az Önnel együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.

forrás: nav.gov.hu

BÉRBEADÁS TARTÓS VAGY TURISZTIKAI JELLEGGEL

Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám.

ingatlan_bérbeadásA lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.

Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, ami az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni. 

forrás: nav.gov.hu

ELLENŐRIZZE MUNKÁLTATÓJÁT!

Javasoljuk ellenőrizze munkáltatóját, komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is.

Ellenorizze_munkaltatojatA munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok), ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az ilyen, egyszerűsített foglalkoztatású munkavállalóknak – amennyiben egyéb jogcímen egészségügyi ellátásra nem jogosultak – saját maguknak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a NAV-nál.

A munkáltatóknak kötelességük igazolást adni a munkavállaló számára a szabályos bejelentésről. A bejelentést követő napon automatikusan, de ha a dolgozó kéri, bármikor meg kell kapnia a dokumentumot, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

Amennyiben valakinek kétségei vannak, a lakóhelye szerinti adóigazgatóság ügyfélszolgálatán vagy az Ügyfélkapu segítségével meggyőződhet arról, hogy bejelentették-e. Ha úgy tűnik, hogy nem szabályosan foglalkoztatják,és ezt munkahelyén nem sikerül tisztázni, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével, munkabérrel, munkaidővel, rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelőségéhez fordulhat.

További részletek a NAV honlapján olvashatók a http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Talaltam_munkat__mire20150403.html linken.

 

Olvass további fontos, érdekes híreket, információkat Könyvelő Budapest cikkeiben…

MELY ESETEKBEN MENTESÜL AZ ADÓALANY A SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL?

Az adóalany mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes,11 feltéve, hogy az ügyletről a számviteli törvény12 rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki.13számla_1 Amennyiben az adóalany az ilyen ügyletről kibocsátott számviteli bizonylatán a számla megnevezést szerepelteti, a bizonylatnak akkor sem kell maradéktalanul megfelelnie az Áfa tv. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szigorú előírásainak, elégséges a bizonylatnak a számviteli törvény előírásainak való megfelelése. (A tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes ügyletekről történő számviteli bizonylat kibocsátás miatti számlaadási kötelezettség alóli mentesülés az ügylet teljesítőjénél nem eredményez nyugtaadási kötelezettséget.14)  Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel,15 vagy pénzhelyettesítő eszközzel16 megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.17 (Amennyiben az adóalany ezen indok alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli.18) Mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól akkor is, ha a nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) 900 ezer forintot el nem érő előleget fizet és a számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, a kapott előlegről nem kell nyugtát kibocsátania.. Az, hogy az ilyen előleg-fizetés nem jár számla- illetve nyugtaadási kötelezettséggel, nem jelenti azt, hogy az előleg fizetéséhez illetve átvételéhez/jóváírásához nem kapcsolódik bizonylat. Amennyiben az előleg megfizetése készpénz (illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz illetve pénzhelyettesítő eszköz) átadás-átvételével valósul meg, a pénzmozgást dokumentálni kell, ami megvalósulhat pl. az előleget átvevő által kibocsátott számviteli bizonylattal is. Egyéb módon történő előleg fizetések esetén a pénzmozgást pl. banki bizonylatok dokumentálják.

Nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő esetekben:

– adóalany felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
– nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),- adóalany illetve nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlege (feltéve, hogy az előleg fizetése nem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe számítandó be),
– nem adóalany (és nem is jogi személy) részéről 900 ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó előleg fizetése,19
– nem adóalany (és nem is jogi személy) részéről 900 ezer forintot el nem érő előleg fizetése, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője számlát kér,20
– nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel az ügylet teljesítéséig megfizetik, feltéve, hogy az adót is tartalmazó ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,21
– nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel az ügylet teljesítéséig megfizetik és az adót is tartalmazó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot, de a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője számlát kér,22
– nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét az ügylet teljesítéséig nem (vagy nem feltétlenül) fizetik meg, illetve amelynek az ellenértékét nem készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg,23 – Közösségen belüli termékértékesítés (ide tartozik az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése is),24
– távolsági értékesítés,25
– sorozat jelleggel történő ingatlan értékesítés,26
– a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy az adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön),27
– a Közösség másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amely után a termék beszerzőjét illetve a szolgáltatás igénybevevőjét terheli az adófizetési kötelezettség, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön).28


 

10Áfa tv. 158/A. § (2) bekezdés a) pont és 158/A. § (3) bekezdés
11Áfa tv. 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése alapján adómentes ügyletek
12A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
13Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont
14Áfa tv. 166. § (1) bekezdés
15Áfa tv. 259. § 8. pont
16Áfa tv. 259. § 15. pont
17Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont
18Áfa tv. 166. § (1) bekezdés19Áfa tv 159. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja.
20Áfa tv. 159. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja.
21Áfa tv. 165. § (2)-(3) bekezdés.
22Áfa tv. 159. § (2) bekezdés b) pont, 165. § (2)-(3) bekezdés.
23Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja
24Áfa tv. 89. §.
25Áfa tv. 29. §
26Áfa tv. 6. § (4) bekezdés b) pont.
27Áfa tv. 159. § (2) bekezdés d) pont

 

Forrás: NAV

SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az áfa adóalany az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére 2 (ha az tőle számlaadási kötelezettségeltérő más személy, vagy szervezet). Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség ennek megfelelően az ügylet teljesítéséhez (és nem a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a fizetési kötelezettségéhez) kapcsolódik. Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség nem terjed ki az olyan esetekre, amelyek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így nem kell számlát kibocsátani például az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységről, a kártérítés fizetési kötelezettségről, az értékesített készpénz-helyettesítő fizetési eszközről/ pénzhelyettesítő eszközről (pl. ajándék utalványról), a bíróság által megítélt perköltségről (stb.). Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában ugyanakkor a számlaadási kötelezettség azokra az esetekre is kiterjed, amelyek ingyenesek, azonban az Áfa tv. alkalmazásában ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, azzal, hogy a számlaadási kötelezettség természetesen ezekben az esetekben is csak akkor terheli az adóalanyt, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól eltérő személy, szervezet.

Figyelemmel arra, hogy az előleg átvételekor/jóváírásakor adófizetési kötelezettség keletkezik, a számlaadási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, kapott előlegre is.3 Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előleg tekintetében nem általános. A (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről nem kell számlát kibocsátani abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem terjed ki továbbá az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre.4 A kapott előlegről kibocsátott számlában annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szerepeltetni, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.5


1A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet, továbbá a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet és a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, valamint – a 2015. július 1-jét megelőzően alkalmazandó, – az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet.
2Áfa tv. 159. § (1) bekezdés.
3Áfa tv. 159. § (2) bekezdés a)-b) pontjai
4Áfa tv. 159. § (4) bekezdés
5Áfa tv. 159. § (3) bekezdés

A számlaadási kötelezettség az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett, a következő, belföldön kívül teljesített termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed:
– az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van,
– a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.6
A számlakibocsátási kötelezettség a számla előállítása mellett a számlának a jogosult (termék- beszerző, szolgáltatást igénybevevő) részére történő átadását, eljuttatását is magában foglalja.


A számlázásra vonatkozó előírásokat meghatározóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.

Forrás: Nav

ÉLELMISZER AUTOMATÁK BEJELENTÉSE

Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezéseket 2015. március 31-ig be kell jelenteni.

élelmiszer autómatákBe kell jelenteni az alábbi adatokat:

-értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,

– az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

– az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,

– haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.

Az adóhatóság a berendezéseket nyilvántartásba veszi és regisztrációs számot állít ki.

A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.

Azon adózók, akik 2015. január 1-én élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelentési kötelezettségüknek 2015 . március 31-ig kell eleget tenniük.

 

Olvass további fontos, érdekes híreket, információkat Könyvelő Budapest cikkeiben…